Több mint húsz éve találtam rá a meditációra és a tudatos jelenlétre Pema Chödrön majd Thich Nhat Hanh könyvein keresztül. Akkoriban, kisgyerekes anyaként sokat őrlődtem magamban: vajon jó anya vagyok-e, vajon mit és hogyan kellene másképp csinálnom. Emésztettem magam, ha nem voltam elég türelmes a gyerekekkel. Újra és újra a múltam elemezgetésébe merültem vagy a bizonytalan jövőn rágódtam. Egy másfajta szemlélet, hozzáállás, életminőség lehetőségét nyitották meg ezek az írások.

Az ezt követő másfél évtizedben a meditáció és a mindfulness lépésről lépésre épült be az életembe. Később megismertem Tara Brach és Jack Kornfield tanításait, meditációit, melyek tovább mélyítették, finomították hozzáállásomat a világhoz és önmagamhoz.

Aztán az élet úgy hozta, hogy Írországban részt vettem egy ötnapos workshopon, amely a mindfulness-ből is merítve a stresszoldással foglalkozott. Az ott tanultak jelentősége eltörpült a workshop számomra legfontosabb üzenete mellett: a könyvek magányos tanulmányozása mellett élő tanfolyamokon is lehet fejlődni – és ami a legfontosabb, ezzel a tudással másoknak is hatékonyan segíthetek. Ezután a sorsdöntő felismerés után jutottam el Barta András MBSR tanfolyamára. Innen már egyenes és egyértelmű út vezetett a mindfulness tanárképzés elvégzéséhez.

Háromgyerekes anyaként és középiskolai tanárként tudom, mit jelent mindannyiunknak a stressz és a túlterheltség, az aggodalmak és a szorongás, a rágódás, a fásultság és a kiégés.

Ugyanakkor mérhetetlen örömmel és hálával tölt el, hogy folyamatosan tapasztalom a változást. Megtapasztalhatom a szabadságot, amikor nem az érzéseim és gondolataim vagy a külső körülmények fogjaként élem az életemet, hanem belső szabadságomból tudok viszonyulni a világhoz, tudok megpihenni, feltöltődni és elengedni. Azért lettem mindfulness tanár, hogy mindezt átadhassam másoknak is.